Loading...
Video Guide
Betűméret növelése
Betűméret csökkentése
Nagy kontraszt
Szürkeárnyalatos megjelenítés
Világos háttér
Alaphelyzetbe való visszaállítás

Kiválasztott innovációk kompendiuma

|
Video Guide
|
Hanganyag lejátszása
|
Tartalom letöltése:

Kiválasztott innovációk kompendiuma

A kiválasztás módszertana és indoklása

A Kiválasztott innovációk kompendiuma a SIMPLE projekt 2.4. számú projektterméke, amely a 2. munkacsomag (WP2) keretében végzett feltérképező és elemző munka eredményeként készült. A munka célja a releváns kezdeményezések, meglévő gyakorlatok és szakmai tapasztalatok szisztematikus azonosítása és értékelése volt. Egyúttal a SIMPLE modell és a kapcsolódó változáselmélet (Theory of Change) szakmai megalapozását is szolgálta.

A projekt célkitűzéseivel és a 2.1. számú projekttermékben rögzített közös módszertani kerettel összhangban a kompendium olyan, gondosan kiválasztott és tematikusan összefüggő innovatív kezdeményezéseket mutat be, amelyek empirikus alapot adnak a SIMPLE modell és a kapcsolódó változáselmélet kidolgozásához.

A dokumentum célja, hogy röviden bemutassa az oktatás és a migránsok foglalkoztathatóságának támogatása területén azonosított legígéretesebb társadalmi innovációs gyakorlatokat. Emellett ismerteti a kiválasztás szempontjait, valamint azt, hogy a bemutatott kezdeményezések milyen mértékben relevánsak, milyen feltételek mellett ültethetők át más környezetekbe, és hogyan hasznosíthatók a SIMPLE projekt keretében.

Az azonosítás és kiválasztás több szakaszban zajlott. A folyamat partneri munkamegosztásra épült, ugyanakkor közös módszertani keret biztosította az átláthatóságot, az összehasonlíthatóságot és a gyakorlati relevanciát. A 2.1. dokumentumban meghatározott megközelítés szerint a feltérképezés során a partnerek előre kijelölt uniós programokat és finanszírozási eszközöket tekintettek át, többek között az EaSI, az Urban Innovative Actions, az Interreg, az Erasmus és a Horizon keretében megvalósult kezdeményezéseket.

A kiválasztás során a partnerek közösen kialakított, egységes kritériumrendszert alkalmaztak. Ez biztosította, hogy az azonosított gyakorlatok azonos logika mentén, több szempontból legyenek értékelhetők. A vizsgálat fő dimenziói közé tartozott a társadalmi innováció jellege, a célcsoport — különösen a migránsok és menekültek — relevanciája, az integrációs fókusz, az oktatási és készségfejlesztési elemek jelenléte, a foglalkoztathatóság és a vállalkozási készségek támogatása, a társadalmi befogadás erősítése, a többszereplős együttműködés, a hosszabb távú integrációs hatás lehetősége, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontjainak érvényesülése.

A kritériumok következetes alkalmazása biztosította, hogy az előzetes gyűjtés ne csupán széles körű, hanem szakmailag megalapozott és a projekt céljaihoz szorosan kapcsolódó legyen. A strukturált feltérképezési folyamat eredményeként a partnerek összesen 82 olyan gyakorlatot azonosítottak, amelyek ígéretes társadalmi innovációs megoldásként értelmezhetők a migránsok oktatása, integrációja és foglalkoztathatóságának támogatása területén. Ezeket egységes szerkezetben rögzítették a projekt platformján létrehozott közös adattárban, amely így európai kitekintésű kezdeményezés-adatbázisként szolgált a további elemzéshez.

A kezdeti szakaszban az azonosított gyakorlatok áttekintése egységes, leíró megközelítésben történt. A partnerek a WP2 módszertana alapján kidolgozott standardizált adatlapot töltötték ki, amely az egyes kezdeményezések legfontosabb jellemzőinek rögzítését szolgálta. Az adatlapok többek között tartalmazták a kezdeményezések megnevezését, földrajzi kiterjedését, finanszírozási forrását, költségvetését, megvalósítási időszakát, célcsoportjait, valamint a rendelkezésre álló dokumentációra mutató hivatkozásokat.

A feltárás során kiemelt szempont volt, hogy az adott gyakorlatot alátámasztják-e értékelési jelentések, hatásvizsgálatok vagy más, dokumentált eredményekre épülő források. Ez a szempont a későbbi kiválasztási folyamatban meghatározó szerepet kapott.

Az egységes adatgyűjtés és az értékelési források szisztematikus feltérképezése lehetővé tette, hogy a konzorcium különbséget tegyen az elsősorban eseti sikertörténetekre épülő kezdeményezések és azok között, amelyek relevanciáját, fenntarthatóságát vagy átültethetőségét dokumentált eredmények is alátámasztják.

A partnerek közös szakmai egyeztetés keretében tekintették át az elemzés megállapításait, és megerősítették azok érvényességét. Ezzel párhuzamosan azt is mérlegelték, hogy az egyes gyakorlatok mennyiben illeszkednek saját szakmai profiljukhoz, helyi működési környezetükhöz és a megvalósításhoz szükséges szereplők bevonásának lehetőségeihez. A partneri visszajelzések arra irányultak, hogy az egyes kezdeményezések milyen feltételek mellett lennének kipróbálhatók, adaptálhatók vagy továbbfejleszthetők a SIMPLE projekt keretében. Ebben a folyamatban a partnerek saját kapcsolatrendszerükre, gyakorlati tapasztalataikra és a célcsoportok elérésének lehetőségeire is támaszkodtak.

Az analitikus értékelés mellett ez a kvalitatív mérlegelés is fontos szerepet játszott a végső, 13 projektből álló lista kialakításában. A kiválasztott kezdeményezések szakmailag megalapozottak, jól illeszkednek a SIMPLE céljaihoz, és a konzorcium helyi működési környezeteiben is reálisan hasznosítható innovációs elemeket tartalmaznak.

Az alkalmazott megközelítés több módszert ötvözött: dokumentumelemzést, összehasonlító értékelést és közös szakmai egyeztetést. Ez egyszerre biztosította a szakmai megalapozottságot és a gyakorlati alkalmazhatóságot. A kiválasztás eredményeként olyan gyűjtemény állt össze, amely tematikusan sokszínű — lefedi az oktatás, a szakképzés, a vállalkozásfejlesztés, a társadalmi befogadás, a lakhatás és a digitális kompetenciafejlesztés területeit —, ugyanakkor következetes módszertani szempontok és dokumentált tapasztalatok mentén épül fel.

A kompendium így egy átlátható, több lépésben kialakított és a partnerek aktív közreműködésére épülő elemzési folyamat eredménye. Megbízható és gyakorlati szempontból is jól hasznosítható alapot ad a SIMPLE innovatív modelljének kidolgozásához, különösen az ukrán menekültek foglalkoztathatóságának, munkaerőpiaci integrációjának és társadalmi befogadásának támogatása érdekében.

Kiválasztott innovatív kezdeményezések

A kompendiumban bemutatott tizenhárom innovatív kezdeményezés a fent ismertetett elemzési folyamat és közös szakmai egyeztetés eredményeként került kiválasztásra. Együttesen jól érzékeltetik az európai társadalmi innováció sokszínűségét, és megmutatják, hogyan kapcsolódhat össze az oktatás, a képzés, a munkaerőpiaci részvétel támogatása, valamint a migránsok és menekültek társadalmi befogadása egy-egy komplex beavatkozásban.

A kiválasztott kezdeményezések eltérő megközelítéseket képviselnek: helyi közösségi programok, városi integrációs modellek, digitális megoldások, képzési programok és nemzetközi együttműködések egyaránt szerepelnek közöttük. Közös bennük, hogy gyakorlati tapasztalatokra épülnek, relevanciájukat dokumentált eredmények vagy értékelési visszajelzések támasztják alá, és megfelelő feltételek mellett más környezetben is alkalmazhatók.

E kezdeményezések szakmai alapot adnak a SIMPLE innovatív modelljének kidolgozásához, és irányt mutatnak a projekt következő szakaszaihoz: a pilotok előkészítéséhez, az érintett szereplők bevonásához, valamint a későbbi átültetési és kiterjesztési tevékenységekhez.

FIER – Gyorsított integráció az európai régiókban

Tevékenységi terület

Munkaerőpiaci integráció – kompetenciafelmérési módszerek, képzési programok, az önállóságot erősítő megközelítések, valamint munkahelyi nyelvtanulási modellek kidolgozása.

 

Ország/régió

Svédország, Belgium, Németország, Norvégia, Ausztria, Törökország

Koordinátor

Region Västra Götaland (Västra Götaland régió)

A projekt időtartama

2018–2019

Finanszírozás

EaSI VP/2016/015/00

Költségvetés

2 319 163 EUR

Célcsoport

A projekt a menekültek és menedékkérők körében az alábbi, sérülékeny csoportokra fókuszált:

  • nők
  • kísérő nélküli kiskorúak
  • idősebb menekültek
  • alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, a munkaerőpiactól távol álló migránsok

 

A projekt célja a résztvevők gyorsított munkaerőpiaci integrációjának elősegítése volt, a kompetenciák feltérképezésére és elismerésére, a nyelvi képzésre, valamint a munkáltatókkal való együttműködésre építve.

Célcsoport elérése

  • Több mint 2 600 menekült részesült támogatásban (a tervezett 1 000 főhöz képest)
  • Több mint 2 300 érintett szereplő került bevonásra (a tervezett 500 főhöz képest)
  • 254 vállalat vett részt a programban (a tervezett 500-hoz képest)
  • 417 szakember vett részt kölcsönös tanulási tevékenységekben (a tervezett 250 főhöz képest)
  • 283 önkéntes kapcsolódott be (a tervezett 250 főhöz képest)

 

A Baden-Württemberg-i Volkshochschulverband közreműködésével a résztvevők 90%-a belépett a munkaerőpiacra, közülük sokan teljes munkaidős foglalkoztatásba.

 

Érintett szereplők bevonása

A projekt többféle szereplőt vont be, a „quadruple helix” logikának megfelelően:

 

Közszféra/hatóságok
Koordinátor: Region Västra Götaland
Partnerek:

  • Svéd Állami Foglalkoztatási Szolgálat (PES) és Mölndal városa
  • Baden-Württemberg tartomány oktatási minisztériuma és Stuttgart városa
  • Oslo VO Rosenhof és Oslo város felnőttképzési intézménye
  • Salzburg tartomány
  • GO! Community Education (Belgium)
  • Európai Regionális és Helyi Hatóságok Szövetsége az élethosszig tartó tanulásért
 

Civil társadalom/nem kormányzati szervezetek:

SGN Vänersborg (Svédország – társult partner); VHS Baden-Württemberg (Németország); YUVA (Törökország); menekültügyi szervezetek és önkéntes csoportok.

 

Üzleti szféra/munkáltatók:

254 munkáltató gyakornoki programokon, mentoráláson és munkahelyi nyelvtanulási modelleken keresztül.

 

Akadémia/kutatóintézetek:

Partner: Pädagogische Hochschule Weingarten (PHW), (Németország)

Kezdeményezés fő céljai

Hátrányos helyzetű menekültcsoportok munkaerőpiaci integrációját gyorsító innovatív megközelítések kidolgozása és tesztelése, különös tekintettel az alábbi területekre:

  • kompetenciák feltérképezése és elismerése
  • célzott képzési programok kialakítása
  • az önállóságot és egyéni kapacitásokat erősítő megközelítések
  • munkahelyi környezetben megvalósuló nyelvtanulás

Főbb tevékenységek

  • Regionális munkaerőpiaci és készségigények feltérképezése
  • Pilot projektek megvalósítása 12 régióban
  • Kompetenciaprofilok kialakítása és a soft skillek validálása
  • „Train the trainer” képzések és önállóságot erősítő foglalkozások (menekültek képzése menekültek által)
  • Munkahelyi nyelvi mentorprogramok kidolgozása
  • Állampolgári kompetenciákat fejlesztő és munkahelyi képzési programok közös kialakítása

tapasztalatcsere és kölcsönös tanulási folyamatok a régiók között

Innováció jellege

A projekt elsősorban szolgáltatási és folyamatinnovációra épült: minden régió a saját helyi adottságaihoz igazított integrációs megoldásokat tesztelt.

Kiemelt innovatív elemek:

  • munkahelyi nyelvi mentorprogramok (pl. Baden-Württemberg, Oslo, Salzburg)
  • menekültek által tartott képzések
  • integrációs koordinátori szerepek és új munkakörök létrehozása
  • a szakmai és állampolgári képzés integrált megközelítése

 

Az innováció értékelése partneri szinten történt, egységes módszertan nélkül. Ugyanakkor a régiók közötti tapasztalatcsere lehetővé tette egyes megoldások átvételét (például Oslo Stuttgart gyakorlatát adaptálta).

 

Értékelés és/vagy hatásmérés

[ ] Belső
[x] Külső

 

Az Európai Bizottság záró értékelése megállapította, hogy a projekt a legtöbb kitűzött célt elérte, több esetben túl is teljesítette. Ugyanakkor a pilotok eltérő nyomon követése miatt projekt szinten nem állt rendelkezésre egységes, számszerű adatokon alapuló hatásmérés. Az értékelést a vezető partnerhez köthető szakértő készítette, ami kérdéseket vet fel az értékelés tárgyilagosságával és függetlenségével kapcsolatban.

Utókövetés és fenntarthatóság

Számos tevékenység a projekt lezárását követően is folytatódott:

  • Stuttgartban a program új ágazatokban is kiterjesztésre került
  • Salzburgban valamennyi pilot regionális forrásokból folytatódott
  • Oslóban a képzési modell beépült a nemzeti rendszerbe
  • Törökországban új projekt indult a partnerségre építve

 

A konzorcium ugyanakkor nem dolgozott ki átfogó stratégiát az eredmények szélesebb körű alkalmazására. A folytatás elsősorban a helyi szakpolitikai és finanszírozási feltételektől függött.

 

Átültethetőség

 

[x] Igen (feltételekkel)
[ ] Nem

 

A projekt eszközeit és modelljeit eleve úgy alakították ki, hogy más kontextusokban is alkalmazhatók legyenek, ugyanakkor a partnerségen túli tényleges átvétel eddig korlátozott maradt.

 

Főbb akadályok:

  • az eredmények átadására nem alakult ki egységes megközelítés
  • a gyakorlatok dokumentálása nem kellően részletes ahhoz, hogy külső szereplők közvetlenül alkalmazni tudják
  • az ajánlások általános jellegűek, ezért közvetlen átvételük korlátozott

 

Ugyanakkor több partner:

  • új Erasmus és AMIF pályázatokban vitte tovább a projekt egyes elemeit
  • külső érdeklődést jelzett (pl. Spanyolország, Olaszország részéről)
  • több ágazatban alkalmazható képzési modelleket dolgozott ki (pl. PH Weingarten „Train the Trainer” programja)

 

FORWORK – A menekült munkavállalók lehetőségeinek előmozdítása

Tevékenységi terület

Munkaerőpiaci integráció – regionális modell kidolgozása a befogadóközpontokban élő menekültek munkaerőpiaci integrációjának támogatására (készségfelmérés, egyéni cselekvési tervek, mentorálás és interkulturális közvetítés, nyelvi és szakmai képzés, valamint egyéni elhelyezkedési támogatás)

Ország/régió

Olaszország, Albánia

Koordinátor

ANPAL – Nemzeti Foglalkoztatáspolitikai Ügynökség

A projekt időtartama

2018–2021

Finanszírozás

EaSI VP/2016/015/00

Költségvetés

2 339 568 EUR

Célcsoport

  • Menedékkérők és menekültek, elsősorban az olaszországi Piemonte régió CAS befogadóközpontjaiban
  • Kisebb számú résztvevő Albániában
  • Kiemelt figyelem a sérülékeny alcsoportokra, különösen a nőkre (a résztvevők 28%-a, szemben a CAS rendszer 23%-os átlagával)

 

Célcsoport elérése

  • Olaszország: 623 résztvevő (továbbá 641 fő kontrollcsoport az értékeléshez)
  • Albánia: 30 résztvevő
  • Nemek szerinti megoszlás: 28% nő (Olaszország)
  • 735 fővel léptek kapcsolatba mentorok; közülük 535 fő vett részt a programban
  • 358 főnél történt profilalkotás és készségfelmérés
  • 240 fő számára készült egyéni cselekvési terv
  • 310 fő kapott álláskeresési támogatást
  • 216 fő vett részt képzésben; 66 fő fejezett be szakmai vagy olasz nyelvi képzést
  • 120 fő vett részt állampolgári ismereteket fejlesztő képzésben
  •  

Érintett szereplők bevonása

A projekt többféle szereplőt vont be, a „quadruple helix” logikának megfelelően:

 

Közszféra/hatóságok:

ANPAL (koordinátor), Piemont regionális foglalkoztatási ügynökség (APL), az olasz munkaügyi és belügyminisztériumok, több prefektúra

 

Civil társadalom/nem kormányzati szervezetek:

Forcoop, Kairos Mestieri Social Enterprise, kulturális mediátorok és szociális mentorok

 

Üzleti szféra/munkáltatók:

 A Piemont régióban működő, munkahelyi coaching és elhelyezési kezdeményezésekben részt vevő munkáltatók

 

Akadémia/kutatóintézetek:

FRDB (Fondazione Rodolfo Debenedetti – hatásértékelő), ITC-ILO (képzés és kiterjesztés)

A kezdeményezés fő céljai

Olyan innovatív, menedékkérők számára kidolgozott korai integrációs modell kidolgozása és tesztelése, amely ötvözi a mentorálást, a képzést és a köz-magán szféra közötti együttműködést, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a nemzeti integrációs szakpolitika alakításához és kiterjeszthető legyen más régiókra is.

 

Főbb tevékenységek

  • Előszűrés és profilalkotás az EU Skills Profile Tool alkalmazásával
  • Egyéni cselekvési tervek kidolgozása minden résztvevő számára
  • Mentorálás állásmentorok és szociális szakemberek bevonásával
  • Szakmai és olasz nyelvi képzés
  • Állampolgári ismeretek fejlesztése
  • Együttműködés a foglalkoztatási szolgálatokkal és munkáltatókkal
  • Pilot megvalósítása 264 CAS befogadóközpontban

Szakpolitikai döntéshozókat célzó disszeminációs tevékenységek

 

Innováció

 

A projekt innovációja több, egymást erősítő elemben jelenik meg:

  • az olasz migrációs szakpolitikában az elsők között alkalmazott nagyléptékű, kontrollcsoportos pilot
  • az egyéni mentorálás bevezetése az álláskeresési szolgáltatásokba, amelyek jellemzően nem a migránsok igényeire épülnek
  • az adminisztratív és kvalitatív adatok együttes alkalmazása az eredmények nyomon követésében
  • ágazatközi együttműködés, a civil szervezetek által nyújtott mentorálási szolgáltatások bevonásával
  • az EU Skills Profile Tool használata a készségfelmérés és a profilalkotás támogatására

 

A mentorálás önmagában nem új eszköz, ugyanakkor a menedékkérők számára nyújtott álláskeresési szolgáltatásokba történő beépítése az olasz gyakorlatban újszerűnek tekinthető.

 

Értékelés és/vagy hatásmérés

[x] Belső: az FRDB által

[x] Külső: az Európai Bizottság, szakmai értékelés

 

  • kontrollcsoportos hatásvizsgálat (623 fő a programban, 641 fő kontrollcsoportban)
  • a végső eredmények a COVID miatt még nem állnak rendelkezésre 
  • előzetes eredmények:
    • magas részvételi arány
    • a nők sikeres bevonása
    • intézményi tanulás erősödése

 

Ugyanakkor a projekt lezártakor még nem álltak rendelkezésre végleges hatásvizsgálati eredmények, ami korlátozta a szakpolitikai hasznosítást.

 

Utókövetés és fenntarthatóság

Egyes tevékenységek korlátozott formában folytatódtak a projekt lezárása után:

  • Az intézményi szereplők (pl. a Piedmont APL) megőrizték kapacitásukat
  • Az országos szintű kiterjesztés nem valósult meg, a tervezett (12 000 főt célzó) bővítés ellenére

 

A kiterjesztés fő akadályai:

  • Változó szakpolitikai és politikai környezet (pl. a 2018-as „biztonsági rendeletek”)
  • korlátozott regionális elköteleződés Piemonte-n kívül
  • a projekt futamideje alatt nem történt adaptáció más országokban
  •  

Ugyanakkor a módszertan és az értékelési eszközök továbbra is relevánsak és alkalmazhatók hasonló környezetben.

Átültethetőség

 

[x] Igen, de eddig korlátozott mértékben

[ ] Nem

 

  • a modell különösen releváns olyan országokban, ahol a CAS-hoz hasonló befogadási rendszer működik (pl. Spanyolország, Görögország)
  • a módszertan (kontrollcsoportos értékelés és költségelemzés) alkalmas szakpolitikai tesztelésre és adaptációra

 

 

Ugyanakkor:

  • nem történt tényleges nemzetközi átvétel
  • az Albánián kívüli nemzetközi partnerek hiánya, valamint a projekt weboldalának korlátozott frissítése gyengítette az átvétel feltételeit
  • országos kiterjesztést terveztek (ESF/AMIF források bevonásával), de ennek folytatását mindeddig nem erősítették meg

 

COPE – Képességalapú, integrált megközelítés a NEET-fiatalok társadalmi és munkaerőpiaci részvételének erősítésére

Tevékenységi terület

Sérülékeny helyzetű csoportok számára nyújtott szolgáltatások – a fiatalok társadalmi részvételének erősítését célzó integrált beavatkozás megvalósítása és értékelése

Ország/régió

Olaszország, Portugália, Magyarország, Egyesült Királyság

Koordinátor

Trento autonóm tartomány

A projekt időtartama

2022–2024

Finanszírozás

EaSI VP/2020/015/00

Költségvetés

798 692 EUR

Célcsoport

A COPE program a NEET-fiatalokat célozza (15–29 év közötti fiatalok, akik nem tanulnak, nem dolgoznak és nem vesznek részt képzésben).

A beavatkozás különösen azokra a fiatalokra irányul, akik több, egymással összefüggő hátránnyal szembesülnek, különösen:

  • mentális egészségi problémák
  • társadalmi elszigeteltség
  • korlátozott hozzáférés támogató hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz
  • a részvételt akadályozó kulturális és strukturális tényezők

 

Célcsoport elérése

  • Legalább 600 bevont NEET-fiatal
  • Legalább 380 fő nyomon követése a beavatkozás megkezdését követő hat hónap elteltével
  • 30 fő bevonásával kvalitatív interjúk
  • Négy országra kiterjedő megvalósítás, különös tekintettel az olaszországi és portugáliai pilotokra

 

Érintett szereplők bevonása

A projekt többféle szereplőt vont be, a „quadruple helix” modellnek megfelelően:

 

Közszféra/hatóságok:

Trento autonóm tartomány (koordinátor, Olaszország), regionális és helyi foglalkoztatási és szociális szolgáltatások, Európai Alapítvány a Filantrópiáért és Társadalmi Fejlődésért

(Horvátország)

 

Civil társadalom/nem kormányzati szervezetek:

 COGES Don Milani Group (Olaszország), Trento Szövetkezeti Szövetsége

 

Üzleti szféra/munkáltatók:

SHINE 2Europe (Portugália)

 

Akadémia/kutatóintézetek:

Új-Lisszaboni Egyetem, Kelet-Londoni Egyetem

A kezdeményezés fő céljai

  • A kapcsolati közelségen alapuló, inkluzív beavatkozás megvalósítása a NEET-fiatalok társadalmi és munkaerő-piaci részvételének elősegítése érdekében
  • Annak vizsgálata, hogy a modell miként illeszthető be a foglalkoztatási és szociális szolgáltatások rendszerébe
  • a mentális egészség, a jóllét és a közösségi részvétel erősítése, mint a foglalkoztathatóságot befolyásoló tényezők

 

Főbb tevékenységek

  • Kijelölt kapcsolattartók bevonása a résztvevőkkel való bizalmi kapcsolat kialakítására
  • Helyi közösségi hálózatok kialakítása a NEET-fiatalok támogatására
  • Vegyes módszertanú értékelés (kvalitatív és kvantitatív elemekkel)
  • Önértékelési és validált pszichometriai eszközök alkalmazása (EQ-5D-5L, Rosenberg-skála, SWEMWBS)

legalább 600 fő bevonása, longitudinális nyomon követéssel

Innováció

A projekt innovációja több szinten jelenik meg:

  • a „kapcsolati közelség” megközelítés alkalmazása a NEET-fiatalok körében
  • az informális közösségi szereplők bevonása a formális szolgáltatásokba
  • a hangsúly az egyéni önállóság erősítésén van, a társadalmi kapcsolatokon keresztül
  • a kapcsolati hálózatok új típusú szolgáltatási infrastruktúraként jelennek meg

Értékelés és/vagy hatásmérés

[x] Belső:

[x] Külső: Az Európai Bizottság végleges értékelő tanulmánya

 

A projekt folyamatban van, a legtöbb eredmény még nem áll rendelkezésre

Átfogó értékelési stratégia van érvényben, amely a következőket fedi le:

  • Társadalmi és egészségügyi eredmények
  • Mentális jólét, életminőség, önbecsülés
  • A NEET-státusz változásai, a munkaerőpiacra való belépés
  • Interjúk és fókuszcsoportok révén nyert kvalitatív betekintés

 

A folyamatértékelés a helyi kontextusokban a végrehajtást elősegítő és gátló tényezőket vizsgálja. Hatásvizsgálati eredmények még nem állnak rendelkezésre, de a terv a társadalmi kísérleti módszertan legjobb gyakorlatait tükrözi.

Utókövetés és fenntarthatóság

A projekt még megvalósítás alatt áll, ezért a fenntarthatóság teljes körű értékelése korai.

 

A jelenlegi tapasztalatok alapján:

  • a modell több helyen beépül a helyi szociális szolgáltatásokba (különösen Trentóban és Lisszabonban)
  • tervezik a kiterjesztést új helyszínekre Olaszországban és Portugáliában

Az érintett szereplők már megkezdték a modell hosszabb távú beépítésének előkészítését.

Átültethetőség

[x] Igen (a sikeres megvalósítástól függően)

[ ] Nem

 

  • a megközelítés alapelvei más országokban is alkalmazhatók
  • különösen a közösségi alapú támogatásra épülő rendszerekben lehet releváns

 

Korlátok:

  • eddig nem történt tényleges nemzetközi átvétel vagy együttműködés más EaSI-projektekkel
  • az alkalmazás jelentős mértékben függ a helyi viszonyoktól és szereplőktől
SIREE – Menekültek integrációja oktatás és vállalkozásfejlesztés révén

Tevékenységi terület

Menekültek társadalmi és gazdasági integrációjának elősegítése az oktatásban való részvétel és a vállalkozóvá válás támogatása révén

Ország/régió

Egyesült Királyság, Belgium, Hollandia, Franciaország

Koordinátor

Greenwichi Egyetem

A projekt időtartama

A projekt kezdete: 2018.03.01.

 

A projekt befejezésének dátuma: 2021.12.31

Finanszírozás

Interreg

Költségvetés

4 840 080,95 EUR

Célcsoport

• Menekültek és migráns családok
• Pedagógusok és iskolai közösségek
• Különösen a társadalmi kirekesztettség által érintett, az oktatáshoz és a munkaerőpiachoz korlátozottan hozzáférő csoportok

Célcsoport elérése/ eredmények

• 40 tanulási közösség létrehozása
• Szülők oktatásban való részvételének növekedése ( 10%)
• Óvodai részvétel növekedése ( 20%)
• Felnőttképzésben való részvétel növekedése ( 10%)
• 450 pedagógus képzése
• 50 menekültek által indított vállalkozás
• 40 új munkahely létrejötte
• 4 vállalkozói hálózat kialakítása

Érintett szereplők bevonása

A projekt a „quadruple helix” logikának megfelelően több szereplőt vont be:

 

Közszféra / hatóságok:
Stad Mechelen, Gemeente Middelburg

 

Civil társadalom/nem kormányzati szervezetek:

ADICE – Association pour le Développement des Initiatives Citoyennes et Européennes, Huis van het Leren, Medway Plus.

 

Üzleti szféra/munkáltatók:

a mentorálásban és a menekült vállalkozói hálózatok működtetésében részt vevő helyi vállalkozók

 

Akadémia/kutatóintézetek:

Greenwichi Egyetem (koordinátor), University College Roosevelt (UCR), VIVES Hogeschool, ARhus (vzw Het Portaal).

A kezdeményezés fő céljai

  • Menekültek társadalmi és gazdasági beilleszkedésének erősítése
  • Oktatásban való részvétel növelése
  • Vállalkozásindítás támogatása
  • Menekültek,  pedagógusok és helyi közösségek bevonása a programok közös kialakításába (co-creation)

Főbb tevékenységek

  • Együttműködésre (co-creation) épülő pilot programok megvalósítása iskolai környezetben
  • Pedagógusok felkészítése a menekültek és a kísérő nélküli kiskorúak oktatási integrációjára
  • Vállalkozásindítást segítő támogatás és készségfejlesztés
  • Tanulási közösségek és helyi tanulási terek kialakítása
  • Tájékoztató és szemléletformáló anyagok készítése
  • Interkulturális közösségi programok szervezése
  • Vállalkozói hálózatok kialakítása és inkubációs támogatás biztosítása
  • Módszertani kiadványok készítése és a tapasztalatok megosztása

Innováció

A projekt olyan megközelítést alkalmazott, amelyben a menekültek, a szülők és a pedagógusok aktívan részt vettek az oktatási és vállalkozásfejlesztési programok kialakításában. Több országot átfogó tanulási közösségek jöttek létre, és a menekültek saját kezdeményezései is megjelentek az oktatási gyakorlatban, a formális és a nem formális keretek között egyaránt.

 

Értékelés és/vagy hatásmérés

[x] Belső:

[x] Külső: Az Európai Bizottság végső értékelő tanulmánya

 

A nyomon követésről és az értékelésről a projekt záródokumentációjában és eredményeiben számoltak be.  A projekt túlteljesítette a részvételi célokat.

Utókövetés és fenntarthatóság

A projekt folytatása a „SIREE in Action” (2021) kezdeményezés keretében valósul meg, amely a menekültek sikertörténeteire épít, és hozzájárul társadalmi beilleszkedésükhöz. Négy döntéshozó kötelezettséget vállalt arra, hogy a SIREE eredményeit beépíti a regionális szakpolitikákba. Az együttműködésen alapuló co-creation megközelítést és a képzési modulokat három oktatási intézmény tantervébe beépítették.

 

Átültethetőség

[x] Igen

[ ] Nem

 

Indoklás:
Az együttműködésen alapuló, co-creation módszertan, a képzési eszközök és a vállalkozásfejlesztést támogató anyagok nyilvánosan hozzáférhetők. A projekt eredményeit kifejezetten úgy alakították ki, hogy más uniós régiókban is alkalmazhatók legyenek, különösen olyan kontextusokban, ahol az oktatás és a vállalkozásfejlesztés együttesen szolgálja a menekültek integrációját.

 

U-RLP – Befogadó közösségi térre épülő integrációs modell városi környezetben

Tevékenységi terület

Migránsok és menekültek integrációja; társadalmi innováció; vállalkozásfejlesztési képzések és angol nyelvi programok menedékkérők és helyi lakosok számára; változáselmélet (Theory of Change)

 

Ország/régió

Hollandia

Koordinátor

Utrecht önkormányzata

A projekt időtartama

2016–2019

Finanszírozás

ERFA – Városi innovatív intézkedések (1. felhívás)

Költségvetés

2 778 313,32 EUR

Célcsoport

Menedékkérők és a befogadóközpont környezetében élő helyi lakosok, akik vállalkozásfejlesztési képzésekben és angol nyelvi programokban vesznek részt.

Célcsoport elérése

  • 296 menedékkérő (40,9% Szíriából, 12,2% Eritreából; további résztvevők Iránból, Irakból, Pakisztánból, Afganisztánból és Etiópiából)
  • 229 fő a vállalkozásfejlesztési programban
  •  200 fő vállalkozói képzéseken
  • 281 fő rugalmas oktatási és képzési programokban

Érintett szereplők bevonása

A projekt a „quadruple helix” logikának megfelelően több szereplőt vont be:

 

Közszféra / hatóságok:

Utrecht önkormányzata (koordinátor)

 

Civil társadalom / nem kormányzati szervezetek:

  • Holland Menekültügyi Tanács, Welcome in Utrecht
  • Het Wilde Westen
  • The Voorkamer
  • Stut Színház
  • Radio Einstein
  • Eet Mee
  • De Buitenkamer
  • New Dutch Connections
 

Vállalkozások / munkáltatók:

  • Marcelliens Good Company
  • Oscar van der Ende Üzleti képzés és tanácsadási szolgáltatások
 

Akadémia / kutatóintézetek:

  • Utrechti Egyetem
  • Utrechti Főiskola

A kezdeményezés fő céljai

Az integráció és a társadalmi kohézió előmozdítása egy befogadóközpont közös élet- és tanulási környezetté alakításával („Einstein-terv”), amely ötvözi az oktatást, a vállalkozásfejlesztést és a közösségi részvételt a menedékkérők és a helyi lakosok körében.

 

Főbb tevékenységek

  • A befogadóközpont átalakítása közös lakó- és tanulási terek kialakításával
  • Közös tervezési folyamat megvalósítása menedékkérők és helyi fiatalok bevonásával
  • Vállalkozásfejlesztési program működtetése (229 fő)
  • Vállalkozói képzések megvalósítása (200 fő)
  • Rugalmas oktatási és képzési programok szervezése (281 fő)
  • 117 közösségi program megvalósítása a menedékkérők és a helyi lakosok közötti kapcsolatok erősítésére

Innováció

Olyan inkluzív modell kidolgozása, amely a befogadóközpontok megújítását, a vállalkozói képzést és a közösségépítő tevékenységeket ötvözi egy közös élet- és tanulási környezetben, elősegítve a menedékkérők és a helyi fiatalok közötti interakciót.

Értékelés és/vagy hatásmérés

[ ] Belső

[x] Külső

 

*Az UIA 2014–2020 végleges értékelő jelentése és értékelő tanulmánya alapján. A projekt a tervezett tevékenységeket teljes mértékben megvalósította, és magas szintű részvételt és elkötelezettséget mutatott.

Utókövetés és fenntarthatóság

A fenntarthatóság részben biztosított:
 

  • a program egy másik COA befogadóközpontban folytatódott, módosított formában
  • több közösségi tevékenység és együttműködés fennmaradt a helyi szereplők és a menedékkérők között
  • a szélesebb körű kiterjesztést nemzeti szintű szabályozási korlátok nehezítették, ugyanakkor a modell kipróbálását más központokban parlamenti szinten jóváhagyták

Átültethetőség

[x] Igen

[ ] Nem

 

Indoklás:

A nyilvánosan elérhető módszertani anyagok és értékelési jelentések iránymutatást nyújtanak önkormányzatok és civil szervezetek számára. A modellt az Urban Innovative Actions keretében átültethetőnek minősítették.

MILMA – Migránsok munkaerőpiaci integrációját támogató akkulturációs modell

Tevékenységi terület

Migránsok és menekültek integrációja; foglalkoztathatóság és vállalkozásfejlesztés – vállalati igényekre épülő képzési és foglalkoztatási programok (Business Challenge Labs)

Ország/régió

Spanyolország

Koordinátor

Fuenlabrada önkormányzata

A projekt időtartama

2018–2021

Finanszírozás

ERFA – Városi innovatív intézkedések (2. felhívás)

Költségvetés

3 593 342,20 EUR

Célcsoport

Migránsok, menekültek és munkanélküliek, akik a Business Challenge Labs programban és a kapcsolódó képzési tevékenységekben vesznek részt.

Célcsoport elérése

• a részt vevő menekültek 40%-a elhelyezkedett
• a résztvevők teljes száma nem áll rendelkezésre

Érintett szereplők bevonása

A projekt a „quadruple helix” logikának megfelelően több szereplőt vont be:

 

Közszféra / hatóságok:

  • Fuenlabrada önkormányzata (koordinátor)
  • CIFE – Fuenlabrada Vállalkozói és Innovációs Központ (állami intézmény)
 

Civil társadalom / nem kormányzati szervezetek:

  • Santa María la Real Alapítvány
  • ASALMA
  • CESAL
  • Fuenlabrada Iszlám Kulturális Központja.
 

Üzleti szféra / munkáltatók:

helyi vállalatok és szociális vállalkozások a képzési és foglalkoztatási programok megvalósításában

 

Akadémia / kutatóintézetek:

• nem áll rendelkezésre adat

A kezdeményezés fő céljai

A migránsok és munkanélküliek foglalkoztathatóságának és társadalmi integrációjának elősegítése olyan együttműködési keretekben, amelyek közvetlen kapcsolatot teremtenek a résztvevők, a helyi vállalkozások és a társadalmi innovációs kezdeményezések között.

Főbb tevékenységek

  • Hét Business Challenge Lab (BC Lab) létrehozása, amelyek nagy munkaerőpiaci kereslettel rendelkező ágazatokra összpontosítanak.
  • Együttműködések kialakítása a köz- és a magánszféra között a képzések és a foglalkoztatás támogatására
  • Vegyes összetételű csoportok létrehozása (helyi lakosok és migránsok bevonásával) a közös munkavégzés és tanulás érdekében
  • Interkulturális képzések és szakképzési programok megvalósítása helyi vállalatokkal együttműködésben

 

Innováció

A projekt egy olyan integrált modellt valósított meg, amely a vállalkozásfejlesztést, a szakképzést és az interkulturális együttműködést kapcsolja össze. A Business Challenge Labek keretében a közszféra, a civil szervezetek és a gazdasági szereplők közösen dolgoztak valós munkaerőpiaci kihívásokon, közvetlen kapcsolatot teremtve a képzés és a foglalkoztatás között.

 

Értékelés és/vagy hatásmérés

[ ] Belső

[x] Külső

 

*Értékelés az Európai Bizottság 2014–2020-as városi innovatív intézkedések értékelő tanulmányában.

A projekt minden tervezett eredményt elért, és jelentős foglalkoztatási eredményeket mutatott fel (a menekült résztvevők 40%-a talált munkát).

Utókövetés és fenntarthatóság

A fenntarthatóság részben biztosított:

  • a projekt további forrásokat keresett a folytatáshoz és a bővítéshez
  • egyes Business Challenge Lab-ek működése fennmaradt helyi vállalatok bevonásával
  • a kkv-k korlátozott kapacitása ugyanakkor szűkítette a szélesebb körű kiterjesztés lehetőségeit
  • a kialakított vállalati kapcsolatok alapot adhatnak hosszabb távú együttműködésekhez

Átültethetőség

[x] Igen

[ ] Nem

 

Indoklás:

A projektről készült dokumentáció és értékelési anyagok nyilvánosan hozzáférhetők, és iránymutatást adnak hasonló kezdeményezések megvalósításához más városi környezetben is.

Nyilvánosan elérhető dokumentáció és jelentések a https://www.uia-initiative.eu/en/uia-cities/fuenlabrada és a https://portico.urban-initiative.eu/uia/final-report-bridging-gap-innovative-financing-schemes-european-cities/milma-project-migrants-labour-integration-model-based-acculturation-project oldalakon

MiFRIENDLY Cities – Migránsbarát városok Coventryben

Tevékenységi terület

Városi társadalmi innováció a migránsok és menekültek integrációjának támogatására – inkluzív városfejlesztés, részvételi kormányzás, valamint foglalkoztatási és társadalmi integrációs utak összekapcsolása.

A projekt célja az volt, hogy a városi környezetet migránsbarát ökoszisztémává alakítsa: a migránsokat aktív szereplőként vonta be, és egy közösen kialakított modellben kapcsolta össze a foglalkoztatást, a lakhatást, a közösségi részvételt, valamint az egészségügyi és jogi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A kezdeményezés ezért átfogó, több szektort összekapcsoló városi integrációs modellként értelmezhető.

Ország/régió

Egyesült Királyság

Koordinátor

Coventry Városi Tanács

A projekt időtartama

2018–2021

Finanszírozás

ERDF – Városi innovatív intézkedések (2. felhívás)

Költségvetés

4 280 639,20 EUR

Célcsoport

A projekt elsődleges célcsoportját a West Midlands régióban élő migránsok és menekültek alkották, köztük az újonnan érkezett menedékkérők, a régióban már hosszabb ideje élő migránsok, a hontalan személyek, valamint a kirekesztés kockázatának kitett csoportok. A beavatkozás külön figyelmet fordított a sérülékenyebb alcsoportokra: a nőkre, a fiatalokra, a nyelvi és munkaerőpiaci akadályokkal szembesülőkre, valamint azokra, akik csak korlátozottan férnek hozzá a szolgáltatásokhoz.

Célcsoport elérése

  • Legalább 1 370 közvetlenül bevont résztvevő a három városban
  • A résztvevők legalább 99 különböző országból érkeztek, eltérő életkorral és jogi státusszal
  • Főbb eredmények: 394 „Share My Language” foglalkozás, 95 jogtudatossági alkalom, 16 új szociális vállalkozás, 79 képzett közösségi kutató

Érintett szereplők bevonása

A projekt a „quadruple helix” modellnek megfelelően többféle szereplőt vont be:

 

Közszféra / hatóságok:

  • Városi tanácsok (Coventry, Birmingham, Wolverhampton), helyi lakásügyi és közösségi szolgáltatások
 

Civil társadalom / nem kormányzati szervezetek:

  • Migránsok által vezetett szervezetek, önkéntes szektor, közösségi egyesületek
 

Üzleti szféra / munkáltatók:

 Szociális vállalkozások, képzésben, foglalkoztatásban és vállalkozásalapításban részt vevő helyi kkv-k

 

Akadémia / kutatóintézetek:

Coventry Egyetem (Bizalom, Béke és Társadalmi Kapcsolatok Központja) – értékelési és kutatási partner

A kezdeményezés fő céljai

  • Közösségi alapú, fenntartható megközelítések közös kialakítása és megvalósítása a migránsok és menekültek integrációjának támogatására a foglalkoztatás, képzés, lakhatás, közösségi részvétel, egészségügyi ellátás és jogi segítségnyújtás területén
  • Migránsok hangjának és aktív szerepvállalásának erősítése azáltal, hogy nagykövetként, szociális vállalkozóként és közösségi kutatóként is részt vehetnek a városi folyamatokban
  • Olyan inkluzív városi modell kialakítása („MiFriendly City”), amely a migrációt a városi társadalmi, kulturális és gazdasági élet erőforrásaként kezeli.

Főbb tevékenységek

  • Migráns nagykövetek, közösségi kutatók és egészségügyi közvetítők képzése.
  • Foglalkoztatási és vállalkozásfejlesztési utak kialakítása: nyelvtanulás, digitális készségek, vállalkozásindítási támogatás
  • Lakhatáshoz kapcsolódó gyakorlati programok, például üres lakások felújítása migráns önkéntesek bevonásával, készségfejlesztési és foglalkoztathatósági céllal
  • Közösségi részvételt erősítő tevékenységek: történetmesélő kampányok, közös tervezési műhelyek, szakpolitikai fórumok
  • Eszközök és útmutatók kidolgozása, köztük a nyilvánosan elérhető „Guide to Developing a MiFriendly City”

Innováció

A MiFRIENDLY Cities több szinten is innovatív megközelítést alkalmazott:

  • a migránsok nem csupán kedvezményezettek voltak, hanem a tervezésben és a megvalósításban is aktív szerepet kaptak
  • a projekt új partnerségeket hozott létre a közszféra, a magánszektor és a civil szereplők között a migránsok integrációja érdekében
  • a foglalkoztatást, lakhatást, közösségi részvételt és egészségügyi hozzáférést nem különálló programokként kezelte, hanem egymáshoz kapcsolódó szolgáltatási területekként
  • a megközelítés összhangban áll az Urban Living Labs kezdeményezéssel és a migránsok integrációját szolgáló kísérleti programokkal.

Értékelés és/vagy hatásmérés

[x] Belső
[ ] Külső

Az értékelést a Coventry Egyetem végezte. A módszertan a változáselméletre, valamint kvantitatív és kvalitatív adatokra épült.

A projekt több pozitív eredményt mutatott fel: a 31 különálló intézkedés jelentős része megvalósult, az összefoglaló jelentés szerint pedig 30 vizsgált területből 26 esetében elérték vagy meghaladták a kitűzött célokat. A résztvevők körében javult az önbizalom, több mint 16 új vállalkozás indult, és magas volt a résztvevői elégedettség.

Az értékelés ugyanakkor több korlátot is jelzett, különösen a demográfiai adatok pontossága és a hosszabb távú eredmények nyomon követése kapcsán. Emiatt a projekt hosszabb távú fennmaradása és beépülése a helyi gyakorlatba továbbra is bizonytalan.

 

Utókövetés és fenntarthatóság

A projekt útmutatója a modell bevezetését három szakaszra bontja, és gyakorlati eszközöket kínál a szélesebb körű alkalmazáshoz. A harmadik szakasz a hosszabb távú fenntartásra és beépülésre összpontosít, külön kiemelve, hogy az intézkedéseknek be kell épülniük a helyi döntéshozatalba és az önkormányzati működésbe

Az értékelés szerint egyes elemek beépültek a helyi gyakorlatba, és további forrásokat is sikerült bevonni; más tevékenységek ugyanakkor lezárultak vagy megszűntek.

Az Egyesült Királyság sajátos kontextusa, különösen a Brexit és a finanszírozási környezet változása, további kockázatot jelentett a fenntarthatóság szempontjából.

 

 

Átültethetőség

 

[x] Igen
[ ] Nem

Az útmutatót kifejezetten azzal a céllal dolgozták ki, hogy más városok is alkalmazni tudják a MiFriendly modellt. A moduláris, szakaszokra bontott bevezetési logika – partnerségépítés, tervezés és részvétel, megvalósítás és hosszabb távú beépülés – lehetővé teszi, hogy a modellt eltérő városi környezetekhez igazítsák.

A sikeres átvétel fő feltételei az erős helyi önkormányzati vezetés, a több szektort összekapcsoló partnerség, a migránsok aktív szerepvállalása és a hosszú távú elköteleződés.

A közvetlen átvételt ugyanakkor korlátozhatják a jogi, finanszírozási és társadalmi környezet eltérései. Ezt részben ellensúlyozza, hogy a projekt részletes dokumentációt és gyakorlati eszközöket biztosít az adaptációhoz.

 

Women Online – Digitális marketingképzés Ukrajnából menekült nők számára

Tevékenységi terület

Ukrajnából menekültként Lettországba és Észtországba érkezett nők munkaerőpiaci támogatása digitális marketingképzésen keresztül. A projekt olyan célcsoportra reagált, amelynek munkavállalását több tényező is nehezítette: a szakmákhoz kötődő helyi szabályozás, a bizonytalan élethelyzet, az alacsony önbizalom, a pénzügyi nehézségek, valamint a Covid–19-járvány utáni gazdasági helyreállás elhúzódása a balti államokban.

Ország/régió

Lettország, Észtország

Koordinátor

Lett Élettudományi és Technológiai Egyetem

A projekt időtartama

2023.09.01. – 2024.11.30.

Finanszírozás

Interreg

Költségvetés

213 469,28 EUR

Célcsoport

Ukrajnából menekültként Lettországba és Észtországba érkezett nők, akik gazdasági kirekesztődéssel és munkanélküliséggel szembesültek. A beavatkozás különösen azokra az akadályokra reagált, amelyek a szakmai képesítések elismeréséhez vagy gyakorlásához kapcsolódó szabályozásból, a bizonytalan élethelyzetből, az alacsony önbizalomból és a pénzügyi nehézségekből fakadtak.

Célcsoport elérése

  • Eredeti cél: 70 Ukrajnából menekültként érkezett nő bevonása Lettországból és Észtországból, elsősorban Zemgale, Riga és a rigai régió, valamint az észtországi Põhja-Eesti térségéből.
  • Tényleges eredmény: 86 ukrán nő vett részt a lettországi és észtországi képzésben, közülük 78-an sikeresen teljesítették a programot.

Érintett szereplők bevonása

A projekt a „quadruple helix” logikának megfelelően több szereplőt vont be

 

Közszféra / hatóságok:

Nem azonosítható külön közszféra- vagy hatósági szereplő.

 

Civil társadalom / nem kormányzati szervezetek:

Helyi egyesületek és közösségi szervezetek, amelyek az ukrán menekült nők társadalmi és szakmai integrációját támogatják, valamint részt vettek a célcsoport elérésében és a képzések megvalósításában.

 

Üzleti szféra / munkáltatók:

Marketingszakemberek, az üzleti szférából érkező motivációs előadók, valamint olyan kisvállalkozások, amelyek a képzés záró szakaszában gyakorlati helyszínt biztosítottak.

 

Akadémia / kutatóintézetek:

  Lett Élettudományi és Technológiai Egyetem; a képzési kézikönyv és a tananyagok kidolgozásában részt vevő projektpartnerek.

A kezdeményezés fő céljai

Digitális marketing képzés kidolgozása és lebonyolítása az Ukrajnából érkezett bevándorló nők számára Lettországban és Észtországban, ezzel növelve versenyképességüket a munkaerőpiacon és elősegítve számukra a munkavállalást.

Főbb tevékenységek

  • Két kör digitális marketing képzés, egyenként 88 órában.
  • 10 határokon átnyúló műhely: 5 személyes 5 online foglalkozás 3 online mesterkurzus.
  • Tapasztalt szakemberek és az üzleti szférából érkező motivációs előadók bevonása
  • Záróprojektek, kisvállalkozásokhoz kapcsolódó gyakorlati elemek és egyetemi tanúsítvány kiállítása a képzés teljesítéséről

Innováció

A projekt Lettország és Észtország együttműködésére épülő, határon átnyúló képzési modellt valósított meg, kifejezetten Ukrajnából érkezett nők számára. A digitális marketingre mint keresett és fejlődő szakmai területre épített, miközben a képzést személyes alkalmak, online foglalkozások és mesterkurzusok kombinációjával valósította meg.

A megközelítés újszerű eleme az üzleti szféra bevonása, a gyakorlatorientált képzési felépítés, valamint az, hogy a megszerzett tanúsítvány formális oktatási kreditpontként is beszámítható.

Értékelés és/vagy hatásmérés

[x] Belső
[ ] Külső

A rendelkezésre álló információk alapján a projekt belső nyomon követéssel vizsgálta a részvételt és a képzés teljesítését. Külső értékelésről nem áll rendelkezésre adat.

Utókövetés és fenntarthatóság

A két képzési körhöz kidolgozott tananyagok és a képzési kézikönyv alapot adhatnak a program folytatásához vagy más környezetben történő megismétléséhez. A forrás ugyanakkor nem tartalmaz részletes adatokat arról, hogy a résztvevők a képzés elvégzése után milyen munkaerőpiaci eredményeket értek el.

Átültethetőség

[x] Igen

[ ] Nem

 

Indoklás:

A modell dokumentált (képzési kézikönyv, határokon átnyúló műhelyterv), és egy átvihető témára (digitális marketing) összpontosít egy menekült/bevándorló nőkből álló célcsoport számára egy többnyelvű régióban. A határokon átnyúló jelleg (Lettország és Észtország) lehetőséget teremt a modell hasonló balti/európai kontextusokban való megismétlésére.

BSI_4 WOMEN – Vállalkozásfejlesztés és innováció menekült nők számára

Tevékenységi terület

Katonai konfliktusok miatt menekültté vált nők gazdasági önállóságának támogatása vállalkozásfejlesztés és innováció révén, valamint transznacionális támogatási mechanizmus kialakítása Ukrajnából és más, hasonló helyzetű országokból érkező női vállalkozók és innovátorok számára.

Ország/régió

Lengyelország, Észtország, Norvégia, Litvánia, Lettország, Svédország, Dánia

Koordinátor

Rzeszowska Agencja Rozwoju Regionalnego Spółka Akcyjna

A projekt időtartama

A projekt kezdete: 2023.01.01

A projekt befejezésének dátuma: 2025.12.31.

Finanszírozás

Interreg

Költségvetés

2 100 976,70 EUR

Célcsoport

A projekt célcsoportját katonai konfliktusok miatt menekültté vált nők alkotják, elsősorban Ukrajnából, de más, hasonló kényszerű lakóhelyelhagyással és társadalmi-gazdasági bizonytalansággal érintett térségekből is.

Munkaerőpiaci beilleszkedésüket több, egymást erősítő akadály nehezíti: a traumák, a kulturális és nyelvi különbségek, a finanszírozáshoz és szakmai kapcsolatrendszerekhez való korlátozott hozzáférés, valamint a helyi piaci viszonyok ismeretének hiánya.

Célcsoport elérése

A projekt hét partnerországot fog össze. A célcsoportot a Balti-tengeri régióban élő menekült női vállalkozók alkotják; az egyéni résztvevők pontos száma a rendelkezésre álló forrásban nem szerepel.

Érintett szereplők bevonása

A projekt a „quadruple helix” logikának megfelelően több szereplőt vont be:

 

Közszféra/hatóságok:

  • Rzeszowska Agencja Rozwoju Regionalnego S.A. (koordinátor)
  • az Interreg Balti-tengeri régió hálózatán keresztül részt vevő nemzeti és regionális fejlesztési ügynökségek.
 

Civil társadalom/nem kormányzati szervezetek:

  • menekülttámogatással és nők gazdasági megerősítésével foglalkozó egyesületek és közösségi szervezetek
  • a konkrét szervezetek listája a forrásban nem szerepel
 

Üzleti szféra / munkáltatók:

  • regionális üzleti inkubátorok
  • vállalkozók
  • mentorok
  • képzést, inkubációt és piacra lépést támogató gazdasági szereplők
 

Akadémia / kutatóintézetek:

  • a partnerországok egyetemei és képzőintézményei, amelyek a készségfejlesztés, a vállalkozói képzés és a monitoring területén működnek közre

A kezdeményezés fő céljai

A menekült nők gazdasági integrációjának és függetlenségének elősegítése a Balti-tengeri régióban egy támogató vállalkozói ökoszisztéma létrehozása révén. A kezdeményezés célja egy transznacionális alap, mechanizmus és hálózat létrehozása, amely képzést, mentorálást és üzleti lehetőségekhez való hozzáférést biztosít, ezzel lehetővé téve a menekült nők számára, hogy aktívan hozzájáruljanak a regionális gazdasági reziliencia erősítéséhez.

Főbb tevékenységek

  • Transznacionális támogatási hálózat kialakítása a partnerországok érintett szereplőinek összekapcsolásával
  • Vállalkozásfejlesztési és innovációs programok kidolgozása és megvalósítása menekült nők számára, képzéssel, mentorálással és inkubációval
  • Szükségletfelmérés és konzultáció a célcsoporttal, különös tekintettel a traumából, nyelvi akadályokból és korlátozott tőkehozzáférésből fakadó nehézségekre
  • Vállalkozástámogató eszközök, köztük alap, mechanizmus és hálózat kialakítása a nők helyi és regionális gazdasági részvételének erősítésére
  • Együttműködés helyi vállalkozásokkal, oktatási intézményekkel és vállalkozói mentorokkal annak érdekében, hogy a résztvevők az üzleti ötlettől a piacra lépésig támogatást kapjanak

Innováció

A projekt transznacionális támogatási mechanizmust hoz létre a menekült nők vállalkozásfejlesztésére a Balti-tengeri régióban. A forrás szerint ez az Interreg keretében az első ilyen jellegű kezdeményezés.

Innovációs értéke abban áll, hogy egy rendszerbe kapcsolja a határokon átnyúló együttműködést, a kapacitásfejlesztést, a pszichológiai megerősítést és az üzleti inkubációt. Ezáltal olyan modell jön létre, amely szélesebb körben is alkalmazható lehet az inkluzív gazdasági fejlődés támogatására.

 

Értékelés és/vagy hatásmérés

[x] Belső

[ ] Külső

 

*A célcsoport képviselőivel folytatott kezdeti konzultációk megerősítették, hogy nagy az érdeklődés a képzések iránt, és nőtt a vállalkozói lehetőségek iránti tudatosság, ami igazolja a projekt megközelítését és felépítését. Ezek a korai eredmények arra utalnak, hogy szilárd alapok állnak rendelkezésre a jövőbeli, tartós hatások eléréséhez.

Utókövetés és fenntarthatóság

A projekt célja a határokon átnyúló együttműködés megszilárdítása és a kialakított hálózat továbbvitele a kezdeti megvalósítási időszakon túl. Az Interreg-finanszírozás folytatása támogatja a modell további kiterjesztését és más környezetben való alkalmazását.

A fenntarthatóság alapját a regionális együttműködés, a kialakuló vállalkozói ökoszisztéma és a menekült nők gazdasági szerepvállalásának hosszabb távú erősítése adja.

 

Átültethetőség

[x] Igen
[ ] Nem

Indoklás:
A projekt olyan keretet alakít ki, amely más térségekben is alkalmazható lehet a menekült nők vállalkozásfejlesztésének és innovációs lehetőségeinek támogatására. A határokon átnyúló, Interreg által támogatott modell tapasztalatai más régiók számára is hasznosak lehetnek, különösen ott, ahol a cél a kényszerűen lakóhelyüket elhagyni kényszerült nők bekapcsolása a helyi gazdaságba.

MICADO – Digitális irányítópultok a migránsok integrációjának támogatására

Tevékenységi terület

Digitális társadalmi innováció a migránsok integrációjának támogatására – mesterséges intelligencián és adatvezérelt megoldásokon alapuló fejlesztés az európai városok integrációs szolgáltatásainak jobb hozzáférhetősége, hatékonyabb működése és összehangoltabb működtetése érdekében.

Ország/régió

Németország, Belgium, Olaszország, Spanyolország, Ausztria

Koordinátor

Hamburg városa (Németország)

A projekt időtartama

2019 – 2022

Finanszírozás

Horizon 2020 – SC6-MIGRATION-2018-2020 (Transformations-04-2019: Innovatív megoldások az inkluzív és fenntartható városi környezetekért)

Költségvetés

3 300 000 EUR

Célcsoport

A MICADO program az európai városokba újonnan érkezett vagy nemrég letelepedett migránsokra, menekültekre és menedékkérőkre összpontosított A projekt kettős célt követett: egyrészt közvetlen támogatást kívánt nyújtani a célcsoportnak, másrészt erősíteni kívánta azoknak a helyi hatóságoknak és közösségi szereplőknek a kapacitásait, amelyek a migránsok integrációjában részt vesznek.

 

A platform célja az volt, hogy megkönnyítse a lakhatással, egészségüggyel, oktatással és foglalkoztatással kapcsolatos szolgáltatások elérését. Emellett támogatta az önkormányzatokat, civil szervezeteket és közösségi szereplőket abban, hogy hatékonyabban kezeljék az integrációval kapcsolatos adatokat, és eredményesebben kommunikáljanak a migráns közösségekkel.

Célcsoport elérése

A pilot szakaszban összesen 6 970 fő használta a platformot vagy részesült közvetlenül annak szolgáltatásaiból. A felhasználók 52%-a nő, 48%-a férfi volt.

 

Emellett a négy pilotvárosban — Hamburgban, Bolognában, Madridban és Antwerpenben — több száz köztisztviselő, civil szervezeti munkatárs és közösségi mediátor vett részt képzéseken és közös tervezési folyamatokban. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a digitális eszközök a felhasználói igényekhez igazodjanak, és figyelembe vegyék a nemek közötti egyenlőség szempontjait is.

 

Érintett szereplők bevonása

A projekt a „quadruple helix” logikának megfelelően több szereplőt vont be:

 

Közszféra / hatóságok
Önkormányzatok, integrációs részlegek és helyi döntéshozók; a bevont szereplők 15%-a.

 

Civil társadalom / nem kormányzati szervezetek:

Migráns szervezetek, közösségi központok és önkéntes szervezetek; a bevont szereplők 78%-a. Ezek a szereplők közös tervezési partnerként vettek részt a platform kialakításában.

 

Üzleti szféra / munkáltatók:

Technológiai kkv-k és szolgáltatók; a bevont szereplők 1%-a. Feladatuk elsősorban a platform tervezéséhez és adatarchitektúrájához kapcsolódott

 

Akadémiai körök / kutatóintézetek:

Egyetemek és adattudományi intézetek; a bevont szereplők 3%-a. Ezek a szereplők az algoritmusok és az értékelési keretek fejlesztésében működtek közre.

A kezdeményezés fő céljai

A MICADO célja az volt, hogy az adattudomány és a digitális technológia eszközeivel támogassa a migránsok eligazodását az európai városok szolgáltatási rendszereiben, különösen a lakhatás, oktatás és egészségügy területén.

 

A projekt konkrét céljai:

  • intelligens digitális eszközök biztosítása a helyi hatóságok számára a tényalapú döntéshozatal és a szolgáltatások jobb összehangolása érdekében
  • migránsok közvetlen támogatása olyan digitális platformon keresztül, amely megbízható, többnyelvű és helyi szinten releváns információt nyújt jogokról, szolgáltatásokról és lehetőségekről
  • a bizalom és a társadalmi kohézió erősítése az újonnan érkezők és a befogadó közösségek között átlátható, hozzáférhető és többnyelvű információs környezet kialakításával

 

Főbb tevékenységek

  • Felhasználóközpontú közös tervezés: műhelymunkák migránsokkal, civil szervezetekkel és önkormányzati munkatársakkal a platform funkcióinak és használhatóságának meghatározására
  • Moduláris digitális platform fejlesztése chatbotokkal, automatikus fordítással és térképes szolgáltatáskeresővel
  • Adatok integrálása és vizualizálása: önkormányzati irányítópultok létrehozása az integrációs folyamatok nyomon követésére
  • Helyi pilotok megvalósítása négy európai városban — Hamburgban, Bolognában, Madridban és Antwerpenben — a technikai működés és a felhasználói részvétel tesztelésére
  • Konferenciák, műhelyek és webináriumok szervezése a tapasztalatok európai városok közötti megosztására

 

Innováció

A MICADO technológiai és szervezeti szempontból is újszerű megoldást kínált a migránsok integrációjának támogatására. Egy mesterséges intelligenciára épülő, integrált digitális rendszert hozott létre, amely közös felületen kapcsolta össze a migránsokat, az önkormányzatokat és a civil szereplőket.

 

A fő innovatív elemek:

  • mesterséges intelligencia és természetesnyelv-feldolgozás alkalmazása valós idejű fordításhoz és interaktív tájékoztatáshoz
  • intelligens irányítópultok anonim adatokkal a szolgáltatások igénybevételéről és az integrációs folyamatokról
  • közös tervezési módszertan, amely a migránsokat és a civil szervezeteket a fejlesztés minden szakaszába bevonta
  • nyílt forráskódú felépítés, amely lehetővé teszi a költséghatékony átvételt és továbbfejlesztést az önkormányzatok számára
  • városok közötti összehasonlíthatóság, eltérő intézményi rendszerekből származó adatok összehangolásával

 

Ezek révén a MICADO a korábban széttagolt, gyakran papíralapú szolgáltatási folyamatokat hozzáférhetőbb, átláthatóbb és részvételibb digitális környezetté alakította.

 

Értékelés és/vagy hatásmérés

[x] Belső
[x] Külső

 

Belső értékelés: a kutatási partnerek folyamatosan vizsgálták a használhatóságot, a felhasználói elégedettséget és az adatok pontosságát.

 

Külső értékelés: a Horizon 2020 értékelői és külső migrációs szakpolitikai szakértők is vizsgálták a projektet, és megerősítették annak szakpolitikai relevanciáját, valamint a bevonási megközelítés erősségeit.

 

Mennyiségi eredmények:

  • több mint 6 900 felhasználó tesztelte vagy használta a platformot
  • az önkormányzatok javuló együttműködésről számoltak be a szolgáltatási területek között
  • a civil szervezetek gyorsabb és pontosabb információmegosztást tapasztaltak a célcsoporttal

 

Minőségi eredmények:

  • a migráns felhasználók nagyobb önállóságról számoltak be a szolgáltatások közötti eligazodásban és az adminisztratív eljárások megértésében
  • a szakpolitikai szereplők szerint nőtt a bizalom a migránsok és az intézmények között, mivel az információk átláthatóbbá és többnyelvűvé váltak

 

Utókövetés és fenntarthatóság

A MICADO a projekt lezárására moduláris, továbbfejleszthető platformmá vált, amely különböző városi és szakpolitikai környezetekhez igazítható. A projekt befejezése után több partnerváros helyi erőforrásokra támaszkodva folytatta a platform fenntartását és bővítését.

 

A fenntarthatóságot több tényező erősíti:

  • a nyílt forráskód lehetővé teszi a licencköltség nélküli átvételt
  • az agilis fejlesztési ciklusok támogatják a helyi visszajelzésekre épülő folyamatos fejlesztést
  • az önkormányzati tulajdon és működtetés csökkenti a magánszolgáltatóktól való függést

 

A technológiai nyitottság és az önkormányzati beágyazottság együttese miatt a MICADO hosszabb távon is hivatkozási pontként szolgálhat a digitális integrációs rendszerek fejlesztésében.

 

Átültethetőség

[x] Igen
[ ] Nem

 

A MICADO-t négy országban — Németországban, Olaszországban, Belgiumban és Spanyolországban — tesztelték, és a tapasztalatok alapján különböző kormányzási és nyelvi környezetekben is alkalmazható.

A projekt dokumentációja tartalmazza az átvételt segítő útmutatókat, a nyílt forráskódú adattárakat és a megvalósítási kézikönyveket, amelyek más városok számára is elérhetők.

A sikeres átvétel fő feltételei:

  • helyi digitalizációs stratégia megléte
  • több szereplőt bevonó partnerség, civil és migráns szervezetek részvételével
  • adatvédelmi, etikai és biztonsági szempontok következetes érvényesítése a migrációs és integrációs adatok kezelése során

 

Moduláris felépítése miatt a MICADO különösen hasznos lehet olyan közepes méretű városok számára, amelyek nem rendelkeznek nagy kapacitású digitális rendszerekkel, de jelentős integrációs kihívásokkal szembesülnek.

 

UPBEAT – AI-alapú készségfejlesztés bevándorlók vállalkozásindításának és üzleti tervezésének támogatására

Tevékenységi terület

Bevándorlók és menekültek integrációja; vállalkozási és üzleti tervezési készségek fejlesztése mesterséges intelligenciára épülő megoldásokkal, a társadalmi befogadás és a gazdasági részvétel erősítése érdekében a Közép-Balti régióban.

Ország/régió

Finnország, Észtország

Koordinátor

Haaga-Helia ammattikorkeakoulu Oy

A projekt időtartama

2024.08.01. – 2026.01.31.

Finanszírozás

Interreg

Költségvetés

213 299,98 EUR

Célcsoport

A projekt célcsoportja a Finnországban és Észtországban élő, 15–29 éves újonnan érkezett fiatalok, bevándorlók és menekültek, akik saját vállalkozást szeretnének indítani, vagy önálló vállalkozóként kívánnak dolgozni.

A projekt azoknak nyújt támogatást, akik készséghiány, korlátozott digitális jártasság vagy hiányzó vállalkozói kompetenciák miatt nehezebben tudnak belépni a munkaerőpiacra és beilleszkedni a helyi gazdasági környezetbe.

Célcsoport elérése

A projekt három kedvezményezett / partnerszervezet bevonásával valósul meg. Az egyéni résztvevők száma a rendelkezésre álló forrásban nem szerepel.

Érintett szereplők bevonása

A projekt a „quadruple helix” logikának megfelelően több szereplőt von be:

 

Közszféra / hatóságok:

 Finnországban és Észtországban működő helyi és regionális szervezetek, amelyek a bevándorlók integrációját és foglalkoztatását támogató szakpolitikákhoz kapcsolódnak

 

Civil társadalom / nem kormányzati szervezetek:

A bevándorlók támogatásában, vállalkozói mentorálásban és társadalmi befogadást célzó kezdeményezésekben aktív szervezetek

 

Üzleti szféra / munkáltatók:

Startup-közösségek, üzleti inkubátorok és vállalatok, amelyek szakmai tudást, mentorálást és potenciális kapcsolódási lehetőségeket biztosíthatnak.

 

Akadémia/kutatóintézetek

Haaga-Helia ammattikorkeakoulu Oy (koordinátot).

A kezdeményezés fő céljai

A projekt célja, hogy csökkentse a bevándorlók és menekültek munkanélküliségét és társadalmi kirekesztődését azáltal, hogy mesterséges intelligenciával támogatott képzést nyújt vállalkozási készségek és üzleti tervezés területén.

 

A kezdeményezés segíti az újonnan érkezőket vállalkozói kompetenciáik fejlesztésében, az önálló munkavégzés és a vállalkozásindítás lehetőségeinek feltárásában, valamint a Finnország és Észtország közötti határon átnyúló üzleti lehetőségek kihasználásában.

 

Főbb tevékenységek

  • A vállalkozásfejlesztési képzési lehetőségek és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kapacitások feltérképezése Finnországban és Észtországban
  • Bevándorlók és menekültek igényeire szabott képzési program és követelményrendszer kidolgozása
  • Mesterséges intelligenciára épülő digitális eszközök testreszabása az egyéni tanulási utak és az üzleti tervezés támogatására
  • Mesterséges intelligenciával támogatott tanulási programok kidolgozása vállalkozásfejlesztés és üzleti tervezés területén
  • Képzések szervezése bevándorló résztvevők számára, a digitális vállalkozásfejlesztés elméleti és gyakorlati elemeinek összekapcsolásával.
  • Résztvevők aktív bevonása a projekt minden szakaszába, hogy a fejlesztés valós igényekre épüljön

 

Innováció

 

A projekt úttörő kezdeményezés a Közép-Balti térségben, mivel a mesterséges intelligenciát a bevándorlók vállalkozási készségeinek fejlesztésébe építi be. A hagyományos üzletfejlesztési útmutatókat interaktív, mesterséges intelligenciával támogatott tanulási formátumokká alakítja, ezáltal személyre szabottabb és könnyebben hozzáférhető vállalkozásfejlesztési támogatást nyújt.

 

A Finnország és Észtország közötti együttműködés tovább erősíti az innovációs értéket: lehetővé teszi a szakmai tudás megosztását, a határon átnyúló vállalkozási lehetőségek feltárását és a fenntartható üzletfejlesztési utak kialakítását.

Értékelés és/vagy hatásmérés

[x] Belső

[ ] Külső

 

* A projekt eredményeinek nyomon követése belső monitoring keretében történik, az AI-alapú képzési eszközök kidolgozására, a pilot képzések megvalósítására és a résztvevők bevonására építve.

Utókövetés és fenntarthatóság

A projekt keretében kifejlesztett AI-vezérelt továbbképzési modell, digitális eszközök és képzési anyagok úgy lettek kialakítva, hogy a projekt befejezése után is tovább használhatók legyenek. Ezeknek az erőforrásoknak a projekt weboldalán keresztül történő nyilvános hozzáférhetősége biztosítja a tanulási program hosszú távú elérhetőségét, és támogatja a megközelítés más EU-régiókban való alkalmazását.

Átültethetőség

[x] Igen
[ ] Nem

 

Indoklás:
A mesterséges intelligenciával támogatott készségfejlesztési modell és a határon átnyúló együttműködési keret más országokban is alkalmazható lehet, különösen ott, ahol technológiaalapú megoldásokkal kívánják támogatni a bevándorlók integrációját és vállalkozási lehetőségeit.

WELDI – Emberi jogi alapú városi integrációs modell

Tevékenységi terület

Városi és közösségi társadalmi innováció a migránsok befogadásának és integrációjának támogatására. A projekt a helyi önkormányzatok kapacitását erősíti abban, hogy transznacionális együttműködésre és részvételi kormányzásra építve emberi jogi alapú, inkluzív megközelítéseket dolgozzanak ki.

 

Ország/régió

Hollandia, Spanyolország, Románia, Portugália, Olaszország, Belgium, Horvátország, Franciaország, Lengyelország

Koordinátor

Utrecht önkormányzata (Hollandia)

A projekt időtartama

2023. június – 2025. december

Finanszírozási forrás(ok)

Interreg program 2021–2027 – Interreg VI-C URBACT IV hálózat

Teljes költségvetés

Nem nyilvános; a projekt az URBACT hálózatokra vonatkozó standard költségvetési keretben valósul meg.

Célcsoport

A WELDI célcsoportja az újonnan érkezett migránsok, menekültek és menedékkérők, valamint az őket befogadó és integráló önkormányzati szervek és helyi közösségek.

 

A projekt abból indul ki, hogy az integráció nem kizárólag a migránsok alkalmazkodásán múlik. Egyrészt támogatja őket abban, hogy megismerjék és érvényesíteni tudják jogaikat, valamint részt vegyenek a helyi döntéshozatali folyamatokban. Másrészt az önkormányzatok kapacitását is fejleszti annak érdekében, hogy befogadó, emberi jogi szempontokra épülő integrációs gyakorlatokat alakítsanak ki.

 

A folyamatba helyi civil szervezetek, migránsok által vezetett egyesületek és lakossági csoportok is bekapcsolódnak. Ez biztosítja, hogy a részvétel, az egyenlőség és a diszkriminációmentesség ne csak elvi szinten jelenjen meg, hanem a helyi tervezés és megvalósítás részévé váljon.

 

Célcsoport elérése

A hálózat kilenc uniós ország tíz városát fogja össze, és mintegy 1 200–1 500 közvetlen szereplőt von be, köztük migránsokat, önkormányzati munkatársakat és civil szervezeti szereplőket.

Az előzetes adatok szerint a migráns résztvevők mintegy 60%-a nő. Ez összhangban áll a közelmúlt migrációs folyamataival, köztük az Ukrajnából érkező migráció női túlsúlyával.

A közvetlen résztvevőkön túl a WELDI eredményei — például az emberi jogi alapú megközelítéshez kapcsolódó eszköztár — az URBACT platformon keresztül több száz önkormányzat számára hozzáférhetők, így a projekt közvetett elérése ennél szélesebb.

Érintett szereplők bevonása

A projekt a „quadruple helix” logikának megfelelően több szereplőt von be:

 

Közszféra / hatóságok
Kilenc uniós tagállam önkormányzatai és helyi közigazgatási szereplői, többek között Utrecht, Bologna, Zágráb, Kolozsvár és Gent

 

Civil társadalom / nem kormányzati szervezetek
Helyi egyesületek, migránsok által vezetett szervezetek, valamint emberi jogi és sokszínűségi kérdésekkel foglalkozó érdekvédelmi csoportok

 

Üzleti szféra / munkáltatók
Olyan magánszektorbeli szereplők, amelyek vállalati társadalmi felelősségvállaláson és inkluzív foglalkoztatási gyakorlatokon keresztül kapcsolódnak az integrációs célokhoz.

 

Akadémia / kutatóintézetek
Egyetemek és kutatóközpontok, amelyek a kapacitásfejlesztésben, adatgyűjtésben és értékelésben működnek közre.

A kezdeményezés fő céljai

A WELDI célja olyan befogadó és barátságos városok építése, ahol a migránsok és a helyi lakosok közösen alakítják ki az emberi méltóságot és az egyenlőséget tiszteletben tartó politikákat és szolgáltatásokat.


Konkrét céljai a következők:

  • a helyi önkormányzatok kapacitásának erősítése az emberi jogi alapú migrációs és integrációs megközelítések kidolgozásában és alkalmazásában
  • a migránsok részvételének erősítése a helyi döntéshozatalban, hogy tapasztalataik és szempontjaik megjelenjenek az önkormányzati stratégiákban
  • európai városok közötti szakmai tanulás és gyakorlatátadás támogatása az inkluzív befogadási és integrációs modellek terén
  • az emberi jogi alapú megközelítés beépítése a helyi tervezési és döntéshozatali folyamatokba, összekapcsolva a befogadást, a részvételt és az elszámoltathatóságot

 

Főbb tevékenységek

  • transznacionális tapasztalatcsere a partnervárosok között az inkluzív helyi döntéshozatal és szolgáltatástervezés témájában
  • helyi kapacitásfejlesztő műhelyek önkormányzati munkatársak számára az emberi jogi alapú megközelítés gyakorlati alkalmazásáról
  • közös tervezési alkalmak migránsok, helyi lakosok és szolgáltatók részvételével az akadályok azonosítására és megoldási javaslatok kidolgozására
  • helyi cselekvési tervek és szakpolitikai útitervek kidolgozása az emberi jogi alapelvek integrációs tervekbe való beépítésére
  • gyakorlati célú kiadványok és útmutatók készítése, például az URBACT HRBA Guide és a WELDI Journal

 

Ezek a tevékenységek azt célozzák, hogy az inkluzív kormányzási gyakorlatok tartósan beépüljenek az önkormányzati működésbe, és az integráció ne eseti támogatásként, hanem részvételen alapuló helyi szakmai és intézményi gyakorlatként működjön.

 

Innováció

A WELDI a migrációs integráció területén egyszerre jelent társadalmi és kormányzási innovációt. Újdonsága abban áll, hogy az emberi jogi alapelveket — a jogszerűséget, a részvételt, a diszkriminációmentességet és az elszámoltathatóságot — nem általános normaként kezeli, hanem önkormányzati szinten alkalmazható gyakorlattá alakítja.

 

A kezdeményezés fő innovatív elemei:

  • az emberi jogi alapú megközelítés beépítése a helyi önkormányzati működésbe
  • a migránsok bevonása a szolgáltatások és helyi intézkedések tervezésébe aktív partnerként, nem pusztán kedvezményezettként
  • városok közötti, országokon átívelő szakmai tanulás, amely erősíti az önkormányzati kapacitásokat és segíti a bevált gyakorlatok átvételét
  • a helyi kísérletek összekapcsolása uniós szakpolitikai keretekkel, különösen az új migrációs és menekültügyi paktummal, valamint az EU 2021–2027-es integrációs és befogadási cselekvési tervével

 

A WELDI nem kizárólag szolgáltatási kérdésként kezeli az integrációt. A hangsúlyt a jogok érvényesítésére, a részvételre és az intézményi felelősségre helyezi, és ezzel konkrétabb tartalmat ad annak, mit jelent a befogadó város európai környezetben.

 

Értékelés és/vagy hatásmérés

[x] Belső
[x] Külső

A WELDI megvalósítása még tart. A projekt előrehaladását belső monitoring követi, amelyet az URBACT értékelési keretrendszere szerinti külső szakpolitikai felülvizsgálat egészít ki.

 

Az eddig rendelkezésre álló eredmények — többek között a 2025-ös URBACT Journal és a 2024-es HRBA Toolkit alapján — három területen jeleznek előrelépést:

  • erősödik a helyi önkormányzatok intézményi kapacitása az emberi jogi alapú megközelítés tervezési folyamatokba való beépítésében
  • nő a migráns közösségek tájékozottsága és részvétele az önkormányzati konzultációkban
  • javul az együttműködés a helyi közigazgatás és a civil szervezetek között az integrációs és befogadási szolgáltatások terén

 

A hatásmérés elsősorban az intézményi változásokat vizsgálja, nem a szolgáltatásnyújtás mennyiségi mutatóit. Ez illeszkedik a projekt irányítási innovációs céljaihoz.

 

Utókövetés és fenntarthatóság

A WELDI fenntarthatósági logikája az URBACT keretrendszerbe illeszkedik:

  • minden részt vevő város helyi cselekvési tervet dolgoz ki, amely a transznacionális tanulás eredményeit konkrét önkormányzati vállalásokká alakítja
  • a HRBA eszköztár és a szakpolitikai útitervek nyílt hozzáféréssel készülnek, hogy a nem partner városok is használni tudják őket
  • a hálózat módszertana bekerül az URBACT tudásanyagába, és a befogadással, sokszínűséggel kapcsolatos későbbi uniós programok számára is hasznosítható tanulságokat ad
  • a megközelítés továbbvitelét az URBACT nemzeti kapcsolattartó pontjai és a helyi integrációs hálózatok is segíthetik

 

Ez a modell azt támogatja, hogy az emberi jogi alapú megközelítés ne egyszeri projekttermék maradjon, hanem fokozatosan beépüljön az önkormányzatok intézményi gyakorlatába.

Átültethetőség

[x] Igen
[ ] Nem

Indoklás:
A WELDI átültethetősége erős, mert folyamatalapú és jól dokumentált keretet kínál az emberi jogi alapelvek helyi szintű alkalmazásához. A HRBA Toolkit, a szakpolitikai útitervek és a városok közötti tanulási struktúrák más önkormányzatok számára is használhatóvá teszik a megközelítést.

A projekt különböző helyi környezetekből — nagyvárosi térségekből és kisebb településekről — hoz kipróbált példákat kilenc uniós országból. Ez növeli a modell relevanciáját eltérő kormányzási rendszerekben és demográfiai helyzetekben is.

A megközelítés mind nyugat-európai, mind közép- és kelet-európai kontextusban alkalmazható lehet, különösen ott, ahol az önkormányzatok az inkluzív integrációs politikák kialakításának eltérő szakaszaiban tartanak.

SIE4P – Társadalmi innovációs oktatás az inklúzióért

Tevékenységi terület

Inkluzív oktatás és társadalmi innováció – keretrendszer, tananyagok és képzési modulok kidolgozása a társadalmi innovációs oktatás iskolai bevezetéséhez, sajátos vagy többlet oktatási támogatást igénylő tanulók számára.

Ország/régió

Ciprus, Franciaország, Görögország, Írország, Románia

Koordinátor

ADOSEN Prévention Santé MGEN (Franciaország) – nem kormányzati szervezet / szociális vállalkozás

A projekt időtartama

2022 – 2024

Finanszírozás

Erasmus program

Költségvetés

400 000 EUR

Célcsoport

A SIE4P.Inc közvetlenül sajátos vagy többlet oktatási szükségletű tanulókat von be, köztük fogyatékossággal élő, tanulási nehézségekkel küzdő vagy társadalmi hátrányokkal érintett diákokat, mind többségi, mind speciális iskolai környezetben.

A projekt célcsoportjába tartoznak emellett pedagógusok és iskolaigazgatók, hogy felkészítse őket a társadalmi innovációs oktatás inkluzív osztálytermi alkalmazására.

A megközelítés a sajátos vagy többlet oktatási szükségletű tanulókat nem passzív kedvezményezettként kezeli, hanem olyan aktív szereplőként, akik részt vehetnek a változások alakításában. A projekt az empátia, a társadalmi felelősségvállalás, a közösségi részvétel és az innovációs gondolkodás fejlesztését helyezi középpontba.

Célcsoport elérése

Az öt partnerországban összesen 176 diák — hozzávetőleg 40% lány és 60% fiú —, valamint 51 pedagógus vett részt a pilotokban és a képzési tevékenységekben.

A projekt közvetetten további több száz pedagógust és döntéshozót ért el a disszeminációs eseményeken és a nyílt hozzáférésű online eszköztáron keresztül.

 

A nemek közötti egyensúly tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja a női tanulók egyenlő részvételének biztosítása a hagyományosan a fiúk által dominált, innovációorientált tevékenységekben, megerősítve ezzel a projekt elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő inkluzív oktatás iránt.

Érintett szereplők bevonása

A projekt a „quadruple helix” logikának megfelelően több szereplőt vont be:

 

Közszféra / hatóságok
Oktatási és inklúziós területért felelős minisztériumok és ügynökségek, helyi oktatási testületek, valamint speciális pedagógiai támogató szolgálatok.

 

Civil társadalom / nem kormányzati szervezetek
ADOSEN (koordinátor) és más, inkluzív oktatással foglalkozó szervezetek, amelyek innovatív és részvételi pedagógiai módszereket támogatnak.

 

Üzleti szféra / munkáltatók
Szociális vállalkozások és helyi közösségi szervezetek, amelyek részt vettek a diákoknak szóló társadalmi innovációs kihívások közös kialakításában.

 

Akadémia / kutatóintézetek
Egyetemek és pedagógiai kutatóhelyek, amelyek a társadalmi innovációs oktatási keretrendszer kutatásalapú fejlesztését és értékelését támogatták.

A kezdeményezés fő céljai

A SIE4P.Inc célja, hogy a sajátos vagy többlet oktatási szükségletű tanulók ne csak résztvevői, hanem aktív alakítói legyenek a tanulási folyamatoknak és a társadalmi változásoknak. Ennek érdekében a projekt a társadalmi innovációs kompetenciákat inkluzív osztálytermi környezetbe építi be.

A projekt konkrét céljai:

  • Európa első inkluzív társadalmi innovációs oktatási keretrendszerének kidolgozása és tesztelése
  • pedagógusok felkészítése olyan módszerekkel, amelyek fejlesztik a kreativitást, az empátiát, az együttműködést és a problémamegoldást valamennyi tanuló körében
  • részvételi és tapasztalati tanulási formák alkalmazása, amelyek lehetővé teszik, hogy a sajátos oktatási szükségletű tanulók kisebb léptékű társadalmi innovációs projekteket tervezzenek és valósítsanak meg
  • hozzáférhető képzési anyagok és nyílt oktatási források létrehozása, hogy a társadalmi innovációs oktatás szélesebb körben is beépülhessen az iskolai gyakorlatba

 

A projekt így az inklúziót nem pusztán az oktatáshoz való hozzáférésként értelmezi, hanem a tanulási folyamatokban való aktív részvételként és a tanulói szerepvállalás erősítéseként.

 

Főbb tevékenységek

  • Inkluzív társadalmi innovációs oktatási keretrendszer kidolgozása, amely elméleti és módszertani alapot ad a sajátos vagy többlet oktatási szükségletű tanulókra szabott társadalmi innovációs oktatáshoz
  • Pedagógusképzések megvalósítása inkluzív, tapasztalati tanulásra épülő és részvételi pedagógiai módszerekről
  • Pilotok megvalósítása öt ország osztálytermeiben, ahol pedagógusok és diákok közösen dolgoztak kisebb léptékű társadalmi innovációs projekteken
  • Online eszköztár és nyílt oktatási források létrehozása, szabad hozzáféréssel
  • Nemzetközi találkozók és disszeminációs események szervezése a modell bemutatására, valamint pedagógusok és döntéshozók visszajelzéseinek összegyűjtésére

 

Ezek a tevékenységek elősegítették, hogy a társadalmi innováció elvei megjelenjenek az inkluzív oktatás gyakorlatában, és erősítették a pedagógusok európai szintű együttműködését is.

 

Innováció

A SIE4P.Inc az első olyan európai kezdeményezés, amely kifejezetten sajátos vagy többlet oktatási szükségletű tanulók számára teszi gyakorlati oktatási programmá a társadalmi innovációs oktatást.

Innovációs értéke abban áll, hogy összekapcsolja az inkluzív pedagógiát a társadalmi innovációs kompetenciák fejlesztésével. Ezzel egy új tanulási területet hoz létre: az inkluzív társadalmi innovációs oktatást.

A fő innovatív elemek:

  • új pedagógiai keretrendszer kidolgozása, amely az inklúzióra, a hozzáférhetőségre és az aktív állampolgári szerepvállalásra épül
  • társadalmi innovációs laborok bevezetése az osztálytermekben, amelyekben a sajátos oktatási szükségletű tanulók valós problémákat azonosítanak, és megoldási ötleteket dolgoznak ki
  • megerősítő pedagógiai megközelítés, amely a tanulási nehézségekkel küzdő diákokat problémamegoldóként és változások kezdeményezőiként kezeli
  • a pedagógusképzés, a digitális nyílt oktatási források és az iskolai gyakorlat összekapcsolása egységes támogató rendszerben

 

A társadalmi innovációs kompetenciák — kreativitás, együttműködés, empátia és állampolgári felelősség — speciális és inkluzív oktatásba való beépítésével a SIE4P.Inc új megközelítést kínál az inkluzív iskolai gyakorlat fejlesztésére.

 

Értékelés és/vagy hatásmérés

[x] Belső

[ ] Külső

 

Bár a projekt a vizsgált időszakban még folyamatban volt, a pilotértékelések első eredményei kedvezőek:

  • erősödött a pedagógusok önbizalma és módszertani biztonsága az inkluzív pedagógiai eszközök és a társadalmi innovációs oktatás alkalmazásában
  • nőtt a sajátos oktatási szükségletű tanulók részvétele, elköteleződése és önbizalma a közös tervezési gyakorlatokban
  • erősödött az iskolai szintű együttműködés az inklúzió, az innováció és a tapasztalati tanulás területén
  • a pedagógusok és érintett szereplők visszajelzései megerősítették a projekt relevanciáját az uniós inklúziós és oktatáspolitikai célok szempontjából

 

Az értékelési adatok gyűjtése pedagógusi visszajelző űrlapok, megfigyelési jegyzőkönyvek és résztvevői önértékelések alapján történik. Ez lehetővé teszi a modell folyamatos finomítását.

 

Utókövetés és fenntarthatóság

A SIE4P.Inc egy nyitott, skálázható keretrendszert fejlesztett ki, amelyet a kezdeti partnerségen túlmutatóan is át lehet ültetni az iskolákba.
A fenntarthatóságot a következők biztosítják:

  • Szabadon hozzáférhető nyílt oktatási források és az online eszközkészlet a tanárok képzéséhez.
  • A projekt eredményeinek integrálása a nemzeti és regionális befogadási stratégiákba.
  • A partnerhálózat folyamatos bevonása a modell terjesztésébe az Erasmus iskolai oktatási közösségben.
  • A projekt utáni, tervezett multiplikátor események, amelyek célja a modell politikai és gyakorlati szintű bevezetésének elősegítése.

Mivel a keretrendszer összhangban áll az EU befogadási és innovációs menetrendjeivel, várhatóan alapul szolgál majd a jövőbeli Erasmus és ESF kezdeményezésekhez az inkluzív oktatás terén.

Átültethetőség

[x] Igen

[ ] Nem

Indoklás: az SIE4P.Inc modell átültetési potenciálja magas, mivel keretrendszere és digitális eszköztára nyilvánosan elérhető és különböző oktatási kontextusokhoz igazítható.
A nyílt források, a bevált módszertan és a moduláris képzési terv kombinációja lehetővé teszi, hogy más országok iskolái minimális adaptációval alkalmazzák ezt a megközelítést.
A legfontosabb előfeltételek a következők:

  • A tanárok hajlandósága a részvételi pedagógiai módszerek alkalmazására.
  • Az inkluzív és projektalapú tanulás intézményi támogatása.
  • Az iskolákat a közösségi partnerekkel összekötő helyi hálózatok.

A különböző kulturális és politikai kontextusokhoz való alkalmazkodóképessége miatt a SIE4P.Inc értékes modell a SIMPLE projekt inkluzív oktatási dimenziója számára.

Innovatív megoldások

A kompendiumban bemutatott gyakorlatok jól szemléltetik, hogy a társadalmi innováció miként szervezheti egységesebb keretbe az oktatást, a munkaerőpiaci részvétel támogatását és a társadalmi befogadást a migránsok és menekültek integrációja érdekében. Újszerűségük nem elszigetelt eszközökben vagy önálló pilotokban ragadható meg, hanem abban, ahogyan meglévő erőforrásokat, intézményi szereplőket és megvalósítási modelleket rendeznek új működési logikába. Ezáltal a széttagolt beavatkozások helyett átfogóbb, helyi szinten is alkalmazható megoldásokat kínálnak.

A tizenhárom kiválasztott kezdeményezés eltérő innovációs értéket képvisel. Egyes projektek új együttműködési formákat alakítanak ki a közszféra, a civil társadalom, a gazdasági szereplők és a kutatási-oktatási intézmények között. Mások a célcsoport aktív bevonására, a közös tervezésre, illetve digitális vagy közösségi alapú tanulási formákra építenek. Összességében ezek a példák jól illeszkednek a SIMPLE megközelítés alapelveihez: az inkluzivitáshoz, az átültethetőséghez és a fenntarthatósághoz.

Az első csoportba azok a modellek tartoznak, amelyek elsősorban pedagógiai és módszertani újításokat hoznak a migránsok oktatása, képzése és munkaerőpiaci felkészítése területén. A FIER és a FORWORK példája azt mutatja, hogy a munkaerőpiaci integráció akkor lehet eredményesebb, ha a képzés, a mentorálás, a kompetenciafelmérés, a nyelvi támogatás és a munkahelyi tanulás nem különálló elemekként, hanem egymásra épülő támogatási folyamatként jelenik meg. Mindkét projektben meghatározó szerepet kapott a foglalkoztatási szolgálatok, a képző intézmények és a munkáltatók közötti együttműködés. Erősségük abban áll, hogy a résztvevők egyéni helyzetéből indultak ki, és kompetenciaprofilok, egyéni cselekvési tervek, valamint célzott képzési elemek segítségével támogatták a munkaerőpiaci belépést.

Hasonló logikát követnek azok a gyakorlatok is, amelyek a foglalkoztathatóság fejlesztését nyelvi támogatással, közösségi részvétellel és helyi kapcsolatok építésével egészítik ki. Az U-RLP a befogadóközpontot közös lakó- és tanulási térré alakította, míg a SIREE az oktatási részvétel erősítésén és a vállalkozási lehetőségek bővítésén keresztül támogatta a menekültek integrációját. Ezek a példák azt mutatják, hogy az oktatási és társadalmi integráció akkor tudja egymást erősíteni, ha a beavatkozások helyi közösségekbe ágyazódnak, és a résztvevők nem pusztán kedvezményezettként, hanem aktív szereplőként vesznek részt bennük.

A második csoportba azok a gyakorlatok tartoznak, amelyek elsősorban a szervezeti működés és a szereplők közötti együttműködés megújításában jelentenek innovációt. Ezek nem egy-egy szolgáltatást fejlesztenek tovább, hanem azt gondolják újra, hogyan működhetnek együtt az önkormányzatok, civil szervezetek, munkáltatók, közösségi szereplők és kutatási partnerek a migránsok integrációjának támogatásában. A MiFRIENDLY Cities például a városi környezetet migránsbarát ökoszisztémaként értelmezte: olyan térként, ahol a migránsok nem csupán szolgáltatások igénybe vevői, hanem nagykövetként, közösségi kutatóként, vállalkozóként vagy a programok alakítóiként is szerepet kapnak. A WELDI hasonló irányt képvisel azzal, hogy az emberi jogi alapú, részvételi megközelítést az önkormányzati működés részévé kívánja tenni.

E gyakorlatok közös újítása, hogy az integrációt nem felülről szervezett segítségnyújtásként kezelik, hanem közös felelősségvállaláson alapuló helyi folyamatként. A migránsok ebben nem pusztán kedvezményezettek, hanem a megoldások alakítói is lehetnek: mentorként, közösségi szereplőként, kutatóként, vállalkozóként vagy más aktív szerepben. Ez a részvételi irányítás erősítheti a beavatkozások legitimitását és fenntarthatóságát, és jól illeszkedik a SIMPLE projekt logikájához, amely a közszféra, a civil társadalom, a gazdasági szereplők és a tudásintézmények együttműködését a rendszerszintű hatás egyik feltételének tekinti.

A harmadik csoportba azok a gyakorlatok tartoznak, amelyek digitális és technológiai megoldásokkal bővítik az integráció eszköztárát. A MICADO, a Women online, a BSI_4 WOMEN és az UPBEAT eltérő módon alkalmaz digitális eszközöket, adatvezérelt megoldásokat vagy mesterséges intelligenciát a migránsok és menekültek — különösen a nők — munkaerőpiaci esélyeinek javítására. A projektek digitális készségfejlesztést, vállalkozásfejlesztési támogatást, mentorálást, illetve digitális szolgáltatási felületeket kínálnak, és ezzel egyszerre reagálnak hozzáférési, készségbeli és strukturális akadályokra.

Ezekben a példákban a technológia nem öncélú fejlesztésként jelenik meg, hanem a társadalmi befogadást támogató eszközként. A digitális megoldások segítik az információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, átláthatóbbá teszik az eligazodást, támogatják a személyre szabott tanulást, és erősítik a munkaerőpiaci belépés feltételeit. Ez különösen fontos azoknál a csoportoknál, amelyek egyszerre több hátránnyal is szembesülnek, például menekült nők, újonnan érkezett fiatalok vagy korlátozott digitális készségekkel rendelkező migránsok esetében.

A kiválasztott gyakorlatok alapján az innováció nem egyetlen eszköz vagy módszer bevezetését jelenti, hanem több, egymással összefüggő változást: a szolgáltatások újragondolását, a szereplők közötti együttműködés átszervezését, a célcsoport érdemi bevonását és a szakpolitikai tanulás erősítését. A legtöbb példa felhasználóközpontú logikára épül: a beavatkozásokat a résztvevők szükségleteihez, helyi környezetéhez és társadalmi-gazdasági helyzetéhez igazítja.

A gyakorlatok többségéről rendelkezésre áll valamilyen értékelési vagy monitoringalapú visszajelzés. A beavatkozások relevanciáját egyes esetekben külső értékelés, más esetekben belső monitoring, pilotértékelés vagy dokumentált projektadatok támasztják alá. Bár átfogó, hosszú távú hatásmérés nem minden kezdeményezésnél készült, a dokumentált eredmények kedvező tendenciákat mutatnak a részvétel, a készségfejlesztés, a foglalkoztathatóság, az intézményi tanulás és a társadalmi részvétel területén.

A pedagógiai, együttműködési és technológiai megközelítések együttesen azt mutatják, hogy az oktatás, a foglalkoztathatóság támogatása és a társadalmi befogadás akkor működik eredményesen, ha nem különálló beavatkozási területekként, hanem egymást erősítő elemekként jelennek meg. A bemutatott példák arra is rámutatnak, hogy a migránsok és menekültek munkaerőpiaci részvétele nem kezelhető pusztán képzési vagy foglalkoztatási kérdésként. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek egyszerre építenek a készségfejlesztésre, a közösségi kapcsolódásokra, a munkáltatói együttműködésre, az intézményi tanulásra és a célcsoport aktív részvételére.

Összességében a kiválasztott gyakorlatok megerősítik a SIMPLE projekt alapfeltevését: a migránsok integrációját és munkaerőpiaci részvételét olyan rugalmas, együttműködésre épülő megközelítések tudják hatékonyan támogatni, amelyek igazodnak a helyi kontextusokhoz. A társadalmi innováció ebben az értelemben nem csupán új megoldások kipróbálását jelenti, hanem olyan működési módok kialakítását, amelyek bővítik a migránsok lehetőségeit, erősítik a helyi közösségek befogadóképességét, és hozzájárulnak az európai társadalmak alkalmazkodóképességéhez.

E tapasztalatok szakmai és empirikus alapot adnak a SIMPLE modell és a projekt változáselméletének kidolgozásához. Egyúttal irányt mutatnak a következő szakaszokhoz is: a pilotok kialakításához, az érintett szereplők bevonásához, valamint annak meghatározásához, milyen feltételek mellett ültethetők át a kiválasztott innovációk más helyi környezetekbe

Köszönetnyilvánítás a közreműködőknek

Szeretnénk köszönetet mondani a „Kiválasztott innovációk kompendiuma” elkészítéséhez hozzájáruló partnereknek, a SIMPLE – Társadalmi innovációs modellek a tanulás és a foglalkoztathatóság elősegítésére projekt konzorciumi tagjainak:

HÉTFA Kutatóintézet Kft. (HÉTFA), Magyarország
CTS Customized Training Solutions sp. z o.o. (CTS), Lengyelország
University Civitas, Lengyelország
Adriatic Ionian Euroregion (AIE), Horvátország
Institut de Haute Formation aux Politiques Communautaires asbl (IHF), Belgium
IDP SAS di Giancarlo Costantino / Italian Development Partners (IDP), Olaszország
Asociación IT Solutions for All (ITSFA), Spanyolország
Hope Ukraine Foundation E.T.S. (HOPE UKRAINE), Olaszország

 

JOGI NYILATKOZAT

A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A dokumentumban megjelenő tartalmak kizárólag a szerző(k) nézeteit tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Szociális Alap Ügynökség (ESF Agency) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a támogató hatóság nem vonható felelősségre ezekért az információkért.

 

LICENC

„Kiválasztott innovációk kompendiuma” © 2025
HÉTFA Kutatóintézet Kft. (HÉTFA), CTS Customized Training Solutions sp. z o.o. (CTS), University Civitas, Adriatic Ionian Euroregion (AIE), Institut de Haute Formation aux Politiques Communautaires asbl (IHF), IDP SAS di Giancarlo Costantino / Italian Development Partners (IDP), Asociación IT Solutions for All (ITSFA), Hope Ukraine Foundation E.T.S. (HOPE UKRAINE).

A dokumentum a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0 Nemzetközi licenc feltételei szerint használható fel.

A SIMPLE – Social Innovation Models to Promote Learning and Employability projekt anyagai nyílt oktatási forrásoknak (OER) minősülnek. Ennek megfelelően a felhasználók szabadon letölthetik, felhasználhatják, újra felhasználhatják, másolhatják, adaptálhatják és megoszthatják őket, a forrás megfelelő feltüntetésével.

A licenc másolatát a http://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0 oldalon tekintheti meg.

Funded by the European Union. Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or European Social Fund Agency. Neither the European Union nor the Granting Authority can be held responsible for them.

Partnerek

Az együttműködés a SIMPLE projekt középpontjában áll. Céljaink elérése érdekében a felsőoktatási szektor, a gazdasági, a közszféra és a civil társadalom különböző szereplőivel dolgozunk együtt. Partnerségeink elengedhetetlenek az erős hálózatok kiépítéséhez, a tudás megosztásához, és az ukrán menekülteknek szóló kezdeményezéseink hatásának maximalizálásához.

Visszajelzés